Tisztelt Olvasó!
Az Olvasó a Veritatis Imago 2022/3-4. számát veheti kézbe. A felhozatalban ezúttal a
történettudomány és a múzeumpedagógia aktuális témái kaptak helyet. Deák Ádám, a szegedi
tudományegyetem doktorjelöltje a 19. századi politikatörténet egyik érdekes fejezetével
ismerteti meg az érdeklődőket. A Szeged szabad királyi város képviselete az 1843/44. évi
országgyűlésen –Követutasítások és követjelentések a diétáról című írás lapjai bemutatják az
1843/44-es szegedi követutasításokat. A szerző elemzi a város két országgyűlési követének
(Aigner Ferdinánd és Szilber Antal) tevékenységét, különös tekintettel a korabeli eljárásrend
kérdéskörére. Deák Ádám a mellékletben hasznos segédletet nyújt az olvasó számára.
Fári Irén a szegedi helytörténet szakértőjeként jól ismeri a város 20. századi históriáját. A
cikkében, amelynek címe Vendéglő a Nagyállomásnál: a Csendes Vendéglő bemutatja a
szegedi vendéglátóipar egyik legendás intézményének történetét. Az írását olyan korabeli és
jelenkori fotók szemléltetik, amelyek segítségével a régmúlt épített környezete akár
napjainkban is kézzel foghatóvá vállhat. Az írás egyúttal módszertani támpontként szolgálhat
azok számára, akik a levéltári és a muzeológiai forrásokat egyaránt forgatják.
Janzsó Károly angol nyelvű írása, amelynek címe The Commemorative Year of Saint Emeric.
The View from a Benedictine Professor, szintén a 20. századi történelem egy különleges
szeletét mutatja be: az 1930-as Szent Imre Emlékévhez kapcsolódó szegedi és országos
vonatkozású eseményeket. A szerző cikkét nem csak a hazai, de az idegennyelvű szakmai
közönség és érdeklődve olvashatja, hiszen a korabeli történéseknek számos nemzetközi
(például itáliai) szála volt. A felhasznált források sokrétűsége (sajtóanyag, levéltári
dokumentumok, narratív beszámolók), újfent rámutat a történettudomány rendkívül összetett
voltára.
A Veritatis Imago 2022-es évfolyamát Hegedűs Anita írása zárja. A szerző Móra Ferenc
Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársa. A cikk, melynek címe Kinn vagy
benn? A szegedi egyetemisták múzeumképe egy kvalitatív vizsgálat alapján a muzeológia
időszerű kérdéseit veszi górcső alá. Ahhoz, hogy a 20. században egy kulturális intézmény
meg tudja szólítani a látogatóközönségét, elengedhetetlen a különböző korosztályok
szokásainak vizsgálata. Jelen kutatás elsődleges forrásai az egyetemistákkal végzett
fókuszcsoportos interjúk voltak. A cikkből többek között az is kiderül, hogy a
múzeumlátogatás esetén fontos motívum lehet az egyének reflexiója a korábbi múzeumi
tapasztalataikra.
Tartalmas olvasást kívánnak a szerzők és szerkesztők!
Az új lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2022/1-2. száma a művészettörténet és a szegedi helytörténet különböző szempontjait veszi górcső alá. Nátyi Róbert két ülönálló, de mégis összefüggő írásban járja körül Bánszky Sándor (1888-1918) szobrászművész munkásságának egyes fejezeteit. Az elsőben a szerző bemutatja, hogy a művész párizsi műterme köré olyan csoportosulás szerveződött, amelyben neves szegedi személyiségek is gyakran megfordultak. A kutató forrásai elsősorban a Móra Ferenc Múzeum tételei, így a cikk egyúttal egy gyűjteményi részbe is betekintést nyújt. Nátyi Róbert második rásában Bánszky Sándor egyik alkotását vizsgálja, amely a művész Bossányi Károlyról készített portréja, szintén a szegedi múzeumból.
A helytörténeti fejezet két írást tartalmaz, amelyek Szeged történetének különböző korszakaiba kalauzolják az olvasót. Tóth István írása egy készülő doktori értékezés részlete, amelyben a szerző rámutat a városi polgárság megkerülhetetlen szerepére. Az 1759-1782 közti időszakot vizsgáló tanulmány elsősorban levéltári kutatáson alapul. Szolnoki Zoltán cikke a két világháború közti Szegedre invitálja az olvasót. A szerző ugyanis bemutatja a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében fellelhető, Shvoy Kálmánhoz (1881-1971) fűződő gyűjteményi részeket.
Tartalmas olvasást kívánnak a szerzők és szerkesztők!
Az új lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2021/3-4. számát tartja virtuálisan kezében az olvasó. Ez a lapszám főként a történettudományok területére evez, emellett néprajzi és múzeumpedagógiai tanulmányt is olvashatunk.
Tóth István szegedi fiatalok izgalmas levelezésébe enged betekintést: a Csányi Ferenc levelezési anyag alapján a tanulmány a fiatalok szexualitással kapcsolatos viselkedési formáit veszi górcső alá.
Sólyom Péter szintén helytörténeti ellegű írással jelentkezve a Móra Ferenc Múzeum épületének, a Kultúrpalotának az építését, az ehhez kapcsolódó érdekes történeti eseményeket elemzi tanulmányában.
Ormos Bálint kintebb „tekint”: a publikáció Nemes Jeles László: Napszállta című filmje és a korabeli városképes levelezőlapok közötti kapcsolatot vizsgálja.
Glasserné Nagyillés Anikó tollából evilági és túlvilági magyarázatokról olvashatunk a vallásos gyermeknevelés tükrében: azt vizsgálja, hogy modern, felekezeti keretek között miként keveredtek a különböző gondolkodásmódok és hogyan váltak a Szívgárdán belül a vallásos gyermeknevelés részévé.
Diószegi Ágnes és Pesti Sarolta pedig egy izgalmas szentesi múzeumpedagógiai kezdeményezés rejtelmeibe vezeti be az olvasót: a COVID-járvány miatti lezárások időszakában indították útjára egérbábjaikat, akiknek az életét a Facebookon keresztül követhette/követheti a nagyérdemű.
Tartalmas olvasást kívánnak a szerzők és szerkesztők!
Az új lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2021/2. számát tartja kezében virtuálisan az olvasó. Ezen lapszám történettudományi, régészeti, néprajzi, valamint múzeumpedagógiai írásokat tartalmaz magyar és angol nyelven.
.
Felletár Zsolt a kiegyezés utáni évtizedbe vezet vissza bennünket: az ekkori gyáripart vizsgálja tanulmányában. Janzsó Károly egy igazán aktuális témát választott, így az idén 100 éve Szegeden működő egyetem kapcsán mutatja be a város 1921-környéki történéseit, fontosabb eseményeit. Walter Dorottya jóval korábbi időszakra kalauzolja vissza az olvasót és a késő szarmata kor kerámiaanyagait elemzi írásában. A lapszámot két angol nyelvű tanulmány zárja: Nagy Gábor a Dani juhászcsalád nemzedékeinek világát ismerteti, míg Kovács-Krassói Anikó és Szilágyi Kata egy Európai Uniós projekt kapcsán vizsgálja a Móra Ferenc Múzeumban lezajlott többrétegű múzeumpedagógiai tevékenységeket.
Az új lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2021/1. számát tartja virtuálisan kezében az olvasó. Ez a lapszám főként a történettudományok területére evez, emellett közművelődési jellegű tanulmányt is olvashatnak.
Deák Ádám az 1843-44-es pozsonyi országgyűlés időszakába kalauzolja az olvasót: Csanád megye és Debrecen követutasításain keresztül mutatja be a piétán történteket. Ifj. Tóth István a 19. század végére, 20. század elejének szegedi közéleti eseményeit szemlélteti dr. Kószó István ügyvéd, politikus életén és munkásságán keresztül. Szolnoki Zoltán a jelen eseményeihez nyúlva a Móra Ferenc Múzeum által indított, koronavírus-járványhoz kapcsolódó oral history gyűjtés módszertanát, első eredményeit szemlélteti tanulmányában.
Szilágyi Kata térben is messzebre tekint: a közelmúlt és napjaink muzeológiai szférájának működését, sajátosságait mutatja be norvég példákon keresztül.
Az új lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago aktuális számában a történettudomány és a restaurátor szakma területére evezünk.
Sólyom Péter egy fontos helytörténeti témát dolgoz fel írásában: Vágó Pál árvízi festményének kalandos keletkezéstörténetét tárja fel korabeli források tüzetes vizsgálatával.
Fazekas Gyöngyi szintén egy komoly helytörténeti jelentőségű projekt, a Szeged-Tápén található Szent Mihály templom középkori oltárának restaurálási folyamataiba nyújt betekintést.
Fontos módszertani tanulmánnyal jelentkezik Tiszai Rebeka, aki a restaurálás és digitalizáció kérdéskörét mutatja be a restaurátorok által végezhető festékréteg-vizsgálatok tekintetében.
A lapszám egy recenziót is tartalmaz, mely ismét helytörténeti jelentőséget képvisel. Bakos András vetette papírra gondolatait A szegediség változásai című tanulmánykötettel kapcsolatban. A kiadvány a Szeged 300 rendezvénysorozat részeként a város színes múltját mutatja be neves kutatók írásai segítségével.
Az új lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago aktuális számában a történettudomány és a néprajz területére evezünk
angol és magyar nyelvű tanulmányok segítségével.
Szolnoki Zoltán angol nyelvű írása a középkori Firenzébe repíti az olvasót, ahol a vendetta
fogalmával ismerkedhetünk meg. Krizsán Bálint a 19. századba kalauzol el minket: az 1849 –
1859 közötti konzervatív törekvéseket mutatja be tanulmányában.
Szikszai Zsuzsanna helytörténeti jelentőségű, néprajzi írásában egy legendás csanádpalotai,
Asztalos P. Kálmán életébe és munkásságába vezeti be az olvasót. Apjok Vivien angol nyelvű
cikke turisztikai vizekre evez: Batka István szerepét mutatja be a makói egészségturizmus
tekintetében.
A lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago aktuális dupla számában a történettudomány, a művészettörténet, a neveléstudomány, a kommunikáció és a kiállításszervezés területéről olvashatunk érdekes írásokat. A pozsonyi országgyűlésekről nyújt szélesebb kitekintést ifj. Tóth István: bemutatja, milyen hatással voltak a városra a rendszeresen megtartott diéták. Ebben a témakörben készítette el tanulmányát Deák Ádám is, aki a Csanád megyéhez köthető országgyűlései eseményekről ír. Janzsó Károly írása szintén Csanád megyéhez kapcsolódik, aki a szegedi egyetem és Csanádi püspökség kapcsolatát ismerteti. A történettudományi írások mellett Nátyi Róbert egy izgalmas művészettörténeti írással jelentkezik, mely fontos helytörténeti kapcsolódásokkal bír: Vinkler László festőművész Kerényi Károlyról készült portréja kapcsán bocsátkozik érdekes elemzésekbe. Kovács-Krassói Anikó neveléstudományi szempontból foglalkozik Móra Ferenc különböző tankönyvekben megjelenő műveivel, valamint a róla elnevezett oktatási intézmények bemutatásával. Hegedűs Anita és társai távolabbi vizekre eveznek: Public Relations szempontból elemzik különböző szegedi magánpraxisok online kommunikációját. A friss számban egy rendkívül tanulságos kiállításszervezési tanulmányt olvashatunk Szilágyi Kata és Bereczki Zsolt tollából, akik a "Beszélő holtak - Történeti helyszínelők" című tárlat szervezésének, lebonyolításának és utóéletének kulisszatitkaiba avatják be az olvasót. Az aktuális lapszámot Szűcs Norbert recenziója zárja Lencsés Gyula "Angolok a Bakonyban. Az Institute of Sociology 1937-es dudari falukutatásának története és dokumentumai" című, 2019-ben megjelent kötetéről.
Tartalmas olvasást kívánunk Önöknek!
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2019-es évfolyamának tavaszi-nyári dupla számát tartja kezében. A
lapszámban a történettudomány, a régészet, a néprajz, valamint a kommunikáció- és
médiatudomány területéről találunk tanulmányokat.
Fodor Péter a csongrádi zsidó temető sírköveit mutatja be fotókkal gazdagon illusztrálva.
Szolnoki Zoltán a szegedi emlékfa-állományt ismerteti, kitérve a különböző avatási
folyamatokra is. Hergott Kristóf a Tisza-Maros-Körös vidékén megtalált avar kori nyílhegyek
sajátosságait mutatja be tanulmányában.
Fejes Anita a paprikás pálinka történetének nyomába ered főként szegedi vonatkozásokra
koncentrálva, ugyanakkor nemzetközi kitekintést is nyújt. Gyöngyössy Orsolya cikkéből a
csongrádi ártézi kutak kialakulásának folyamatát ismerhetjük meg. Nagyillés Anikó egyházi
kiadványokon és levéltári forrásokon keresztül vizsgálja az Actio Catholica világképét és
társadalomformáló törekvéseit.
Dunai Tamás és Sifter Adél társadalomtudományi tanulmányában a hazai egészségügyi
újságírás sajátosságait igyekszik feltárni.
A lapszámban emellett két, eddig ismeretlen Bálint Sándor fotót közlünk Nagyillés Anikónak
köszönhetően, melyeket a legendás Liebmann Béla fotográfus készített 1969-ben.
A lapszám elérhető IDE kattintva.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2019-es évfolyamának első számát tartja most virtuálisan a kezében. Az aktuális kiadványban a történettudomány, a művészettörténeti és a néprajz-kommunikáció területén vizsgálódó tanulmányokkal találkozhat az olvasó.
A történettudományi írások a 19-20. századba kalauzolják az olvasót. Szabó Dénes és Vári Noémi tanulmánya a pusztaszeri Pallavicini uradalom országosan is kiemelkedő nagyvadászatait, vadállományát vizsgálja az 1880-as és az 1920-as évek közötti időszak tekintetében. Vincze Gábor írása a második világháború utáni időszak újfajta politikai rendszerének kiépülését szemlélteti egy emberi sorson keresztül: egy nyugalmazott csendőr főtörzsőrmester 1945 utáni kálváriájába enged betekintést.
Nátyi Róbert a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményének egy kiváló alkotásának történeti hátterét, sorsának alakulását mutatja be tanulmányában: Klimkovics Ferenc „Salamon és Szent László kibékülése Szent István sírjánál 1083-ban” című képéről tudhatunk meg eddig nem ismert kutatási eredményeket.
A néprajz és a kommunikáció határterületéről érkezik egy tanulmánnyal Pintér Zsófia, aki a hagyományteremtés egy helyi példájával ismerteti meg az olvasót. A Szentesi Lecsófesztivál kommunikációs és marketingstratégiáját elemzi angol nyelvű írásában a lokális örökség tekintetében.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago 2018/3-4. számát tartja most virtuálisan a kezében. Az aktuális kiadvány középpontjában a történettudomány áll: a 19-20. századi történelem különböző szeleteit mutatják be szerzőink. Forgó Géza egy Makóhoz kötődő mérnök, Hajnal Antal életének és tevékenységének ismertetését tűzi ki célul, aki a fiumei kikötőépítés vezetőjeként nagy hatással volt a 19. század második felének hajózására. Sipos József az első világháborút követő zivataros időkbe kalauzolja az olvasót: Bethlen István 1922-es kampányának legfontosabb, külpolitikát érintő elemeit veszi sorra főként korabeli sajtótermékek tudósításaira alapozva. Fári Irén a Szegedhez kötődő zsidó fotográfusok életéről, tevékenységéről nyújt áttekintést, olyan szereplőket is kiemelve, akik életével mindedig a szakirodalom kevéssé foglalkozott. Szintén Szeged történetéhez kapcsolódik Farkas László Róbert tanulmánya, aki a szegedi színházi élet második világháború utáni újraindulásával, újfajta szemléletével és újonnan érkezett szereplőivel foglalkozik írásában.
Jó olvasást kívánunk!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasó!
A Veritatis Imago negyedik számát tartja most kezében virtuálisan, mely történettudományi és néprajzi tematikájú írásokból válogat. A cikkek alapját képező előadások a Móra Ferenc Múzeum által rendezett „Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében” című konferencián hangzottak el 2017. november 27 – 29. között.
A folyóirat aktuális száma egyrészt helytörténeti jelentőségű kutatásokba enged bepillantást: Fodor Péter a csongrádi zsidóság életét mutatja be az első világháború időszakában, míg Szolnoki Zoltán a szegedi egyetemi emléktáblák vizsgálatát végzi el cikkében. Sáfrány Tímea Csongrád vármegye és az örökváltság kapcsolatát elemzi az 1832-36-os országgyűlés tekintetében.
A néprajzi tanulmányok szélesebb kitekintésű témákat vonultatnak fel. Glasserné Nagyillés Anikó a 19-20. század időszakába kalauzolja az olvasót: a Jézus Szíve tisztelet kialakulásának és megjelenési formáinak bemutatását tűzte ki célul írásában. Vukov Anikó Veronika kortárs témát elemez, és napjaink népi gyógyítóinak munkájába enged betekintést egy kvalitatív vizsgálat segítségével. A lapszám recenzióval zárul: egy rendkívül aktuális témát boncolgató könyvet mutat be írásában Mátyus Imre. Henry Jenkins és kutatótársainak kötete az új média politikai aktivitásra és részvételi kultúrára gyakorolt hatását elemzi több szempontból.
A Veritatis Imago aktuális száma is széles témakínálatot vonultat fel különböző szakterületen tevékenykedő kutatók tollából. Bízunk benne, hogy a tanulmányok tartalmas olvasást és a továbbgondolás lehetőségét nyújtják olvasóinknak!
Tisztelettel:
Veritatis Imago szerkesztősége
Tisztelt Olvasónk!
Megjelent a Veritatis Imago második száma. Az aktuális kiadványban a régészet, történettudomány,
művészettörténet, neveléstudomány és könyvtártudomány területérül olvashatnak érdekes,
tartalmas tanulmányokat egyetemi, múzeumi és független kutatók, PhD-hallgatók tollából.
Jó olvasást kívánunk!
Szerkesztőség
Scientia nihil aliud est quam veritatis imago. - A tudomány nem más, mint a valóság mása. Vergilius
Vergilius ezen gondolatának fonalán indult útjára a Veritatis Imago című online folyóirat a Móra Ferenc Múzeum gondozásában. A periodika célja, hogy tudományos, muzeológiai, valamint kulturális kutatások és vizsgálatok eredményeinek publikálására nyújtson lehetőséget magyar, illetve angol nyelven. Az interdiszciplináris folyóirat céljául tűzi ki, hogy tudományterületi megkötöttségek nélkül – nem csak Szeged vagy Csongrád megye, hanem a teljes Kárpát-medence területéről adjon helyet különböző, tudományos igényű tanulmányok számára.
A folyóirat online formájával a minél nagyobb és szélesebb körű hozzáférést kívánjuk elősegíteni. Tudósok, kutatók, egyetemi és főiskolai oktatók, hallgatók, doktoranduszok, múzeumi szakmunkatársak számára kívánunk publikálási lehetőséget nyújtani. Célunk a friss és rugalmas tanulmányközlés lehetőségének biztosítása, melyet nem befolyásol a nyomdai folyamatok lassító hatása.
A Veritatis Imago évente négy alkalommal jelenik meg. A folyóirat szakmai erejét, a tanulmányok tudományos presztízsét a minden egyes publikációnál kötelező lektorálási folyamat biztosítja. A periodikában a Magyar Tudományos Akadémia - Tudományetikai Kódex tartalmának betartásával és figyelembe vételével adott a publikálási lehetőség.
A Veritatis Imago az online mivoltának köszönhető széleskörű elérhetősége, valamint a szerkesztőbizottság és a lektorok szakmai munkájának megalapozottsága által kíván szélesebb szakmai körök számára is megfelelő tudományos, muzeológiai és kulturális folyóirattá válni.