Veritatis Imago 2021/3-4. szám
Szegedi ifjak levelezése a 20. század első másfél évtizedében
Id. Tóth István
Absztrakt
A Móra Ferenc Múzeumba került Csányi Ferenc levelezési anyag 283 db levelet tartalmaz. Ebből 185 db szűk családi levelezés, 98 db barátok, érettségi társak egymás közti levelezése 1912-1921 között. A tanulmány a fiatalok szexualitással kapcsolatos viselkedési formáit veszi górcső alá. Kifejezetten kulturhistóriai szempontok szerint tárgyaljuk és nem a pornográf, rosszindulatú megközelítés a vezérlő szempont. A nyomdafestéket nem tűrő részleteket szándékosan szelektáltuk. A szövegezések és a levélváltások száma egyértelműen mutatja a barátsági fokot a két személy között. Míg a családi levelezésekben a kapott és válaszlevelek is együtt szerepelnek, addig értelemszerűen a baráti levelezés mindegyik levele Csányi Ferenchez íródott. A gépészmérnök Csányi Ferenc érettségiző társa volt a piaristáknál Magyar László (három levél), Bereck Péter nőgyógyász- ornitológus (egy levél említi) és Magyari Nándor MÁV építészmérnök, a 46-osok szegedi emlékoszlopának tervezője.
Kultúrpalota épült, épül és épülni fog!
Sólyom Péter
Absztrakt
A 19. század második felében Szeged – más európai városokhoz hasonlóan – az ipari fejlődés hatására minőségi változáson esett át. Ennek eredményeképpen és főleg az 1879-es nagy árvíznek köszönhetően, urbanisztikai és építészeti szempontból az ország legmodernebb városa született meg. Ebben a kialakult polgári létben számos művelődési forma is kialakult. Egyletek, egyesületek, társulatok jöttek létre. Jelentős szerepet kapott a színházi és az irodalmi élet. Somogyi Károly esztergomi kanonok révén gazdag könyvgyűjteménnyel, Reizner János városi főjegyző, majd könyvtárigazgató révén pedig Szeged történeti tárgyi és dokumentumgyűjteményével gazdagodott a város. Mindezek alapján joggal merült fel a város részéről az igény egy olyan impozáns épület felépítésére, mely otthona lehet a művelődést szolgáló intézményeknek. Jelen tanulmány a Kultúrpalota keletkezéstörténetéhez nyújt adalékot levéltári iratokra, korabeli újságcikkekre támaszkodva.
Újrafényképezett történelem
Képeslap-motívum Nemes Jeles László: Napszállta (2018) című filmjében
Ormos Bálint
Absztrakt
A publikáció Nemes Jeles László: Napszállta című filmje (magyar-francia dráma, 144 perc, 2018) és a korabeli városképes levelezőlapok közötti kapcsolatot vizsgálja. Hogyan képes működni a képeslap történeti dokumentumként, illetve a filmművészet átvitt értelmű eszközeként? Mennyire pontosan tükrözi egy régi postai dokumentum a múltat? Hogyan használja fel a film a képeslap motívumát a szerzői mondanivaló kibontásához? A vizsgálat során régió- és helytörténeti szempontok alapján fejtem ki a fenti kérdéseket. A filmelemzéshez felhasználom a különböző, online fórumokon megjelent cikkeket, interjúkat, illetve egy videóblog bejegyzését. A képeslap szerepének meghatározásához monografikus feldolgozást, illetve saját gyűjteményből származó képeslapokat hasznosítok. A képeslapokkal és a filmmel összefüggő művelődéstörténeti ismereteket pedig irodalmi források, illetve szakmunkák nyomán foglalom össze.
„Isten megmutatta hatalmát…”
Evilági és túlvilági magyarázatok a vallásos gyermeknevelés keretében
Glässerné Nagyillés Anikó
Absztrakt
A felvilágosodás korát megelőzően az emberek mindennapi életét átszőtte a vallásosság, a büntető-jutalmazó Isten képe. Saját kicsiny világuk, benne foglaltatott egy nagyobb világban. A 17-18. század folyamán az államhatalom erősödésével az uralkodó szinte minden országban megpróbálta csökkenteni az egyház hatalmát és függetlenségét. A 19. században egyrészt a felekezeti iskolák támadása és állami felügyelet alá kerülése, másrészt a vallásos nevelés gyengülése a családban, harmadrészt a felvilágosodás olvasmányainak betörése a mindennapokba a szekularizációs folyamatot erősítették fel. A korábbi gondolkodásmód azonban nem tűnt el. Az 1890-es évektől megindult megújulási mozgalom, vagyis a katolikus reneszánsz pedig tudatosan nyúlt vissza ezekhez az értelmezési modellekhez. A történéseknek isteni beavatkozással való magyarázata nem csak a katolikusokra volt jellemző. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy modern, felekezeti keretek között miként keveredett ez a két fajta gondolkodásmód, és hogyan vált a Szívgárdán belül a vallásos gyermeknevelés részévé.
Bábok a digitális múzeumpedagógiában.
Kökény és Kázmér kalandjai a szentesi Koszta József Múzeumban
Diószegi Ágnes – Pesti Sarolta
Absztrakt
Tanulmányunk azzal a céllal jött létre, hogy a digitális múzeumpedagógia megvalósítási lehetőségeit és kereteit kutassuk a bábozás eszközével. A mese, a történetek fontossága és a báb összekapcsolása múzeumunk életében számunkra egy olyan új terület, amelynek vizsgálata figyelmet érdemel.
Az eddigi tapasztalataink Kökény és Kázmér múzeumi kalandjai alapján, hogy az online ismeretátadás is lehet élményszerű egy jól sikerült formai keret megválasztásával, mint a Facebook posztok, melyek követésére invitáltuk az olvasókat. Törekedni kell a meseszövés szabályainak betartására, a bábfigurákkal, a történetünk hőseivel való azonosulás létrejöttére, vagy legalábbis az irántuk való szimpátia kialakítására a látogatóinkkal. Az egerek és általuk a nézőink kalandozása a múzeumunkban valójában egy kalandregény képekben való megjelenítése. Élményszerű beszámolóival egy olyan “másvilágot” mutat be, ahol a titokzatos helyszíneken minden megtörténhet, próbatételek elé van állítva a néző, része van képi, nyelvi humorban, és figyelmének fenntartása érdekében minden lehető eszközt igyekszünk megragadni a játékos ismeretátadás során.