Veritatis Imago 2020/2-3. szám

Egész szám letöltése egyben

Logical paradox in medieval vendetta

Szolnoki Zoltán
Absztrakt

The vendetta descriptions show that the decisions of the opposing clans families can be analysed from game-theory view of point, for the stories are about decisions and their results. When we speak about these, we only examine the lines, and logic architectures of the different sources. These suggest a sort of modelling thinking in the descripting sources, in which special structural schemes of vendettas are delineated. These can be similar, but their contents may be different. This is the reason why these decision states can not be modelled by a unique rule or motivation. In the case of the Buondelmonte-Amidei vendetta, the opposing effects of the short and long term strategies was stressed, that represented deserting and cooperative sides. In that case, the B player in the interaction re-acted to the deserting action with a deserting one. On the other hand, as it can be read in the Cancellieri-vendetta teaching tale description; “the tit for tat “ basic rule is not enough to examine vendettas as a whole, for in some cases, just the opposing effect materializes.


A magyar konzervatívok politikai törekvései 1849 és 1859 között

Krizsán Bálint
Absztrakt

1848-ban egyértelművé vált, hogy a két évvel korábban párttá szerveződött magyar konzervatív csoportosulás programja vereséget szenvedett és politikailag légüres térbe került. Habár támogatásukról biztosították a magyar kormányt, befelé hűek maradtak elveikhez és terveket szőttek a forradalom előtti állapotok mielőbbi visszaállítására. A császári hatalom részéről a nemzetiségi mozgalmakkal való óvatos politika, illetve a magyar érdekek figyelembevételének szándéka közeledést eredményezett a konzervatívokhoz. Ennek jegyében az 1848 decemberében Magyarországra betörő császári sereg nyomán kinevezett ideiglenes királyi biztosok a magyar konzervatívok közül kerültek ki, sőt, részvételükkel sor került egy titkos magyar bizottság felállítására is 1849 februárjában. Az Ideiglenes Polgári Közigazgatás élére is egy jelentős konzervatív személyiség, Szőgyény-Marich László került. A birodalmi vezetés tehát partnerként tekintett a magyar konzervatívokra, ám az olmützi oktrojált alkotmány kihirdetése után politikailag ismét súlytalanná váltak. A „lemondás nélküli hallgatás” időszakában egy részük élesen szembehelyezkedett a magyarországi alkotmányosság felszámolásával, míg egy másik csoportjuk vezető hivatali tisztségeket vállalt a neoabszolutizmus alatt. Az 1850-es évek végén ismét tárgyalásokat folytattak a kormányzattal, aminek következtében helyet ajánlottak számukra az átszervezett birodalmi tanácsban. A kettősség továbbra is fennmaradt, ugyanis míg egy részük elutasította, mások elfogadták a felkínált pozíciókat. Előadásomban kronologikusan végig tekintek a magyar konzervatív mozgalom 1849 és 1859 közötti politikai szerepvállalásán, valamint ismertetem a vezető konzervatív személyiségek nevéhez köthető politikai röpiratok és memorandumok tartalmát.


„Leszek, aki voltam...” – Avagy Asztalos P. Kálmán emlékezete Csanádpalotán

Szikszai Zsuzsanna
Absztrakt

2019-ben Asztalos P. Kálmán (Csanádpalota, 1905 – Makó, 1989) halálának 30. évfordulója alkalmából több programmal is tisztelgett Csanádpalota közössége az egykori parasztköltő és autodidakta néprajzkutató egyénisége előtt. Ezen alkalomból a makói József Attila Múzeumban őrzött kéziratait több alkalommal is átnézve tartottam előadásokat arról az emberről, akihez személyes élmények is kapcsolnak. Asztalos P. Kálmán írásai megjelentek a megyei és a fővárosi lapokban, az Igazság című hetilapban. 1950 karácsonyától letartóztatásáig szerkesztette a Barázdák Népe című illegális lapot. 1953. március 23-án az ÁVH elhurcolta, 12 évi börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra, politikai jogvesztésre ítélték. 1956-ban szabadult. Megírta Csanádpalota történetét, emlékezetes verseket alkotott, s megalapította a helytörténeti gyűjteményt. A gyűjtemény a Tájházban került elhelyezésre, amelyet az Önkormányzat 2001-ben Asztalos P. Kálmánról nevezett el, és emléktáblát helyezett el a tiszteletére, amely Mészy Mészáros Gábor keramikusművész alkotása. Emlékezete előtt tisztelegve az év tavaszán kopjafát készített Szűgyi László, helyi fafaragó művész, melyet a palotai ó-temetőben helyeztek el. Egyenessége, szókimondása, bátorsága legendás volt. Önéletírása, néprajzi gyűjtéséi, leírásai fontos és pótolhatatlan kordokumentuma szülőfaluja helytörténetének. Palotaiként és néprajzkutatóként fontos számomra, hogy Asztalos P. Kálmán hagyatékát megismertessük és emlékét megőrizzük.


The activity and memory of Dr. István Batka in the light of health tourism in Makó

Apjok Vivien
Absztrakt

The aim of this study is to provide an overview of the aspect of the work of Dr. István Batka (1896-1971) from Makó, who founded the spa tourism of today with the help of medicinal water and medicinal mud. The paper is compiled based on sources, basically in the framework of interpreting Batka’s memory. The aim of this short article is to place Dr. Batka’s research in a local historical and recent context and to point out the manifestations of his memory that lives on to this day.