A csongrádi zsidóság élete az első világháborúban a hitközségi közgyűlések jegyzőkönyvének tükrében

Fodor Péter
Absztrakt

A csongrádi izraelita közösség hitközségi üléseinek 1883-1919 közötti jegyzőkönyvei a második világháború végi zűrzavarban kerülhettek a szegedi hitközség könyvtárába. Ebben a hitközség első világháborús életét is érintő fontos eseményekről kaphatunk képet, melyből egyértelműen világossá válik, hogy e kis közösség maradéktalanul kiállt az uralkodóház és a háborús erőfeszítések támogatása mellett. Elég csak arra gondolnunk, hogy a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd és felesége lelki üdvéért gyászistentisztelet tartottak, vagy arra, hogy a hitközség vagyonából tízezer koronát jegyeztek hadikölcsönként.


„Nemcsak nem haladunk, de hátrafelé megyünk…” Csongrád vármegye és az örökváltság az 1832–36-os országgyűlésen

Sáfrány Tímea
Absztrakt

Móra Ferenc szociálisan érzékeny újságíróként kezdett erőteljesebben közéleti kérdések felé fordulni. Móra elemi igazságérzete a korai publicisztikájában is kitetszik, az 1910-es években a politikai vetületű ambíciók még markánsabbá váltak nála. Mint tudjuk, 1918-19-ben direkt közéleti szerepet is vitt; majd az ellenforradalmi korszak beköszöntével mély csalódottság alakult ki benne a politika iránt. Közéleti érdeklődése nem szűnt meg a húszas-harmincas években sem, de a korábbiakra jellemző szenvedélyes flörtöt már nem vállalta a nagybetűs politikával. A közügyek kommentálása élete vége felé megmaradt a titkos szerelmes levelek számára.


A szegedi egyetemi emléktáblák

Szolnoki Zoltán
Absztrakt

Az emléktáblák a városi jelrendszer sajátos hordozói: jelenlétükkel, elhelyezkedésükkel, a rajtuk elhelyezett feliratokkal egyaránt információt adnak át. Szegeden közel négyszáz emléktáblát ismerünk. Tanulmányomban ezen tábláknak egy sajátos csoportját vizsgálom: az egyetemi emléktáblákat. Ezek azért is különlegesek, mert egy mikroközösség emlékezetét reprezentálják, amely számos szempontból különbözik a városi gyakorlattól. Az universitas emléktáblái ugyanis sokkal rövidebb időre utalnak vissza, mint a városi emlékhelyek. Az egyetem kollektív emlékezete frissebb, aktívabb, az avatások sokkal személyesebbek. A vizsgálatom egyrészt a modernkori sajtómegjelenésekre, másrészt az emléktáblák által közvetített információk vizsgálatára épül. A városi és az egyetemi emléktáblák közötti különbséget statisztikai módszerrel is bemutatom.


Jézus Szíve oltalma alatt

Glässerné Nagyillés Anikó
Absztrakt

A Jézus Szíve ígéretei szerint megóvja, megáldja azokat, akik őt tisztelik. A középkori és a koraújkori ember saját világát Isten világának részeként képzelte el, Isten és a természetfölötti pedig ennek aktív cselekvője volt. Ebben a keretben értelmezhetőek a skapuláréként hordott vagy az ajtó szemöldökfájára rögzített Jézus Szíve képek, a templomokban, otthonkban elhelyezett Jézus Szíve ábrázolások. A tiszteletnek ezen módja a 19-20. században is megfigyelhető volt, illetve ez a premodern világkép megjelent a Jézus Szíve Szövetség kézikönyveiben és a regényekben is. A Jézus Szíve ábrázolások korszakonként változtak, válaszul a társadalmi változásokra és teológiai vitákra.


Gondolatok napjaink népi gyógyászatának kutatásához

Vukov Anikó
Absztrakt

Írásomban az eddigi kutatási tapasztalataimon keresztül szeretnék betekintést nyújtani napjaink népi gyógyítóinak működésébe. Vizsgálatom alanyai olyan gyakorlati tevékenysége(ke)t folytatnak, mely(ek) a hagyományos paraszti közösségek gyógyítóinak működésére vezethetők vissza. Velük és pácienseikkel készítettem adatfelvételt; az adatok ismertetése mellett a kortárs népi gyógyítók és népi gyógyászati jelenségek kutatási szempontjait tekintettem át. Az ide vonatkozó szakirodalom áttekintése után három téma köré csoportosítottam észrevételeimet: elsőként a népi gyógyászat fogalomvizsgálatára, ezután a társadalomtudományi kutatási szempontokra, majd gazdaságnéprajzi értelmezési lehetőségekre térek ki.


Dumbledore seregétől a részvételi politikáig
Recenzió Henry Jenkins és munkatársai By Any Media Necessary című könyvéről

Mátyus Imre
Absztrakt

Az elmúlt évek társadalmi mozgalmai és politikai aktivitása egyértelművé tették, hogy az új média eszközöknek kiemelt szerepe van a kortárs társadalmi működésekben. Különösen igaz ez a fiatalok aktivitására, akik számára az új média sokszínű, jól használható eszközkészletet, és új közösségi helyet, új nyilvános szférát is jelent. Esetükben különösen fontos lehet a részvételi kultúra és a politikai aktivitás közötti kapcsolat vizsgálata. Erre vállalkozik Henry Jenkins és kutatótársai könyve.