Veritatis Imago 2019/2-2020/1. szám

Egész szám letöltése egyben

A reformországgyűlések hatása Pozsony város életére (1825-1844)

ifj. Tóth István
Absztrakt

Az olvasóban felmerülhet az a kérdés teljes joggal, hogy e tanulmány milyen újdonságokkal kíván szolgálni? Hisz az újkori pozsonyi országgyűlések eseményeivel, történéseivel a történettudomány – kis túlzással mondhatjuk – teljesen tisztában van. Arról, hogy az országgyűléseken mi történt, milyen döntések születtek, új információkkal már nem nagyon tudunk szolgálni. Viszont ebben a témakörben elhanyagolt témának számít, hogy az országgyűlés milyen hatással volt a helyt adó (jelen esetünkben Pozsony) város lakosságára, s magára a városra is, milyen események történtek az adott diéta ideje alatt. Munkám a pozsonyi országgyűlések társadalmi hátterét, a városra gyakorolt hatását, eseménytörténetét kívánja megvizsgálni a reformkor során. Kiváltképpen az 1825-1827-es, az 1830-as, 1832-1836-os, 1839-1840-es, és 1843-1844-es országgyűlésekre összpontosít. Az előbb felsoroltakból is jól látszódik, hogy időben is hosszú, nagy témáról beszélünk, így a mű legfőbb célja, hogy adalékokkal szolgáljon ehhez a kevésbé kutatott témához, a későbbi munkák megalapozásához, elősegítéséhez. A feldolgozáshoz a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának N 64-68-as egységeinek dokumentumait, a Preßburger Zeitung és a Pesti Hírlap, a Jelenkor hasábjait, valamint Tóth Árpád, a Miskolci Egyetem docensének munkáit használtam fel. Időközben jelent meg Molnár András munkája, mely szintén a témával foglalkozik, s olyan részeit mutatja be a város életének egy követ levelezésén keresztül, melyek kevésbé vagy talán eddig egyáltalán nem voltak ismertek. Teljes beépítését nem tudtam jelen tanulmány leadásig eszközölni. Az érdeklődőknek, további kutatáshoz kutatóknak, illetve saját magam figyelmébe is ajánlom.


Csanád vármegye képviselete az 1843/44. évi országgyűlésen

Deák Ádám
Absztrakt

Tanulmányomban Csanád vármegye részvételét és szerepét vizsgálom az 1843/44. évi országá gyűlésen. A vizsgálódásnak két főbb aspektusa lesz: a követutasítások és a követek felszólalásai a diétán. A követutasításokban foglalták össze a megyék azokat a legfontosabb ügyeket, amiket kötelezően támogatniuk kellett a követeknek. Ez a téma még kevésbé kutatott, így szeretnék rávilágítani arra, hogy a későbbiekben milyen fontos lenne ezeknek a forrásoknak a feltárása. A másik fontos kérdéskör a követek felszólalásai, amiket az országgyűlési naplókban rögzítettek. Ezekből meg lehet tudni, hogy pontosan betartották-e küldőik akaratát. Sorra veszem az országgyűlésen felmerült legfontosabb ügyeket és megvizsgálom azokat az utasítások és a követek felszólalásai alapján. Bánhidy Albert és Kállay Ödön képviselték Csanád vármegyét ezen a diétán, röviden az életútjaikba is betekintést nyújtok


A szegedi egyetem és a Csanádi püspökség együttműködése 1920 és 1930 között Erdélyi László Gyula és Glattfelder Gyula püspök kapcsolata alapján

Janzsó Károly
Absztrakt

A tanulmány az egyetem és a Csanádi püspökség együttműködésének néhány részletének vizsgálatát, elemzését tűzte ki célul 1920 és 1930 között. (Erdélyi László Gyula és Glattfelder Gyula püspök kapcsolata alapján azonban nem célja a teljes terület feldolgozása.)
Az egyetem és a Csanádi püspökség együttműködése 1920 és 1930 között kimutatható, amelynek jellemző vonásai megfoghatóak Erdélyi László Gyula és Glattfelder Gyula püspök kapcsolata alapján. A kutatás vizsgálta Erdélyi László Gyula OSB pannonhalmi levelezését és az 1920 után írott, nyomtatásban megjelent munkáit, a Szeged-Csanádi Püspökség Levéltárának anyagát, a Szent Imre Kollégium História Domusát, a Szegeden megjelent sajtótermékeket, amelyek az egyetem, valamit a Glattfelder püspök ideköltözéséről tájékoztatnak, továbbá az 1930-as Szent Imre emlékév és zarándoklatról szóló cikkeket és tudósításokat.
A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy az egyetem és az 1923-ban Szegedre költöző Glattfelder püspök szorosan együttműködött a következő területeken: egyetemi hallgatók elhelyezése és az intézmény vezetése; katolikus sajtótermék kiadása és egyfajta kulturális reneszánsz megjelenése. (A kutatás a megvizsgált egyházi és világi ünnepségek szervezése és lebonyolítása területén a korábbi szakirodalmához két alkalommal járul hozzá.)


Adalékok egy baráti és szellemi kapcsolat margójára Vinkler László: Kerényi Károly portréja kapcsán

Nátyi Róbert
Absztrakt

1941 és 1943 között Vinkler László (1912-1980) festőművész Polgár utcai műtermében csütörtökönként gyűlt össze az a baráti társaság, melynek Szent-Györgyi Albert természettudós, Kerényi Károly klasszika-filológus, Rusznyák István belgyógyász, Bálint Sándor néprajzkutató, Baróti Dezső irodalomtörténész mellett Sík Sándor piarista tanár, irodalomtörténész is tagja volt. Hermann Egyed történész és Fricsay Ferenc karmester szintén megjelentek az összejöveteleken.
A római ösztöndíj (1936) után hazatért fiatal művész későbbi pályájának alakulására alapvető jelentőségű volt e szellemi körrel való kapcsolata. A tagok közül többnek az arcképét (Sík Sándor, Szent Györgyi Albert, stb.) is megfestette, amelyek nem csupán barátságuknak állítottak emléket, hanem a korszak kiemelkedő, kultúrateremtő alkotóinak ritka, intellektuális közösségét is demonstrálták. Az időközben szétszóródott arcmások közül, a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található Kerényi portré nemcsak Vinkler korai arcképfestészetének kiemelkedő példája, illetve a professzor ikonográfiájának fontos darabja, hanem a festő fokozatos modernizálódásának és későbbi igazodásának is egyik mérföldköve.
Kerényi 1943-as svájci emigrációja után kapcsolatuk több évtizedre megszakadt – bár Vinkler 1947-ig Kerényi szegedi lakásában lakott –, de a művész egyik Fülep Lajoshoz írt leveléből tudjuk, hogy 1967 nyarán Olaszországban újra találkoztak, amit egy asconai találkozó is követett, melyet 1968 augusztusában – egy három napos látogatás erejéig – még egyszer megismételtek. Előadásom a stíluselemzésen túl, a kép születésében szerepet játszó kultúrtörténeti és művészettörténeti analógiák felidézése mellett, Vinkler alakuló festői stílusában – később, egész életművében meghatározó intellektuális igazodás gyökereire fókuszálva – a fontos szerepet betöltő időszak elemzésére vállalkozik.


Móra Ferenc emlékezete közoktatási szövegek dimenziójában

Kovács-Krassói Anikó
Absztrakt

A szegedi Kultúrpalotában 2020-ban megnyíló Móra-kiállítás alkotó folyamata során izgalmas kérdés, hogy a leendő múzeumlátogatók milyen Móra-ismerettel érkeznek a tárlatot megtekinteni. Milyen előzetes tudáshoz lehet kapcsolódni akár az előkészületek, akár a múzeumpedagógiai tervezés során?
A legutóbbi oktatást szabályozó dokumentum, a Nemzeti Alaptanterv 2012-es verziója szerint a közműveltségi tartalmak között szerepel Móra Ferenc neve. Az 1–4. évfolyam számára a klasszikus magyar szerzők gyermekverseinek, elbeszéléseinek szerzői között van felsorolva névadónk, az 5–8. osztályban azonban már nem jelenik meg Móra-mű. Ez a helyzet annyiban árnyalódik, hogy léteznek Móra Ferenc nevét viselő iskolák, ahol a felső tagozatos diákok feltételezhetően többet foglalkoz(hat)nak Móra-művekkel. A középiskolás korosztály kizárólag abban az esetben találkozik Mórával, ha lakóhelye révén az érettségire való felkészülés során helytörténeti vonatkozásban előkerül egykori igazgatónk szellemi öröksége (Magyar nyelv és irodalom 2017). Előny vagy hátrány ez a kialakult helyzet? Mindezen felvetésekre igyekszik választ adni a tanulmány.


Gyógyítás kommunikálva
Szegedi orvosi magánpraxisok Public Relations tevékenysége

Hegedűs Anita – Bene Viktor – Kiss Anett – Kotroczó Kinga
Absztrakt

Tanulmányunk középpontjában a Public Relations és az egészségügy kapcsolata áll a magánpraxisok tekintetében. Egy-egy magánpraxis online megjelenése ugyanis nagyban befolyásolhatja az adott praxis sikerességét, hiszen a 21. században legtöbb esetben az internetes keresések alapján találnak rá a potenciális páciensek az adott magánrendelésre. Ezért egy-egy magánklinika, magánrendelés honlapjának megjelenése, használhatósága, információtartalma meghatározza, mennyire tartják megbízhatónak a felhasználók – hiszen a bizalom az egyik legfontosabb alapja az orvos-beteg kapcsolatoknak.
Jelen kutatásunk során Szegedi magánpraxisok honlapjait vizsgáltuk PR-szempontok alapján: egy 44 pontból álló szempontrendszer szerint pontoztuk, értékeltük a kijelölt oldalakat. Célunk volt feltérképezni, milyen tipikus problémákkal találkozunk, illetve mennyire tekinthetőek felhasználói szempontból minőségűek ezek az oldalak.


Beszélő holtak – Történeti helyszínelők: egy kiállítás elő- és utóélete

Szilágyi Kata – Bereczki Zsolt
Absztrakt

Egy olyan embertani-régészeti kiállítás áll cikkünk középpontjában, amely sokrétűen kapcsolódik Szegedhez, Csongrád megyéhez, a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz, a Szegedi Tudományegyetem Embertani és Régészeti Tanszékeihez, s nem csupán jelenünkben, hanem az elmúlt közel 120 év kutatástörténetében is szoros szálak fűzték össze e két tudományt. A kiállításkoncepció kialakítása közel két évet vett igénybe, ennek során temérdek ötlet, megvalósíthatósági szempont, újabb kutatási eredmény, valamint számos már elhunyt vagy még élő személy ide kapcsolódó egyéni története merült fel. Ezek közül elsősorban azokat kellett kiválogatnunk, amelyek a múzeum szempontjai és a látogatói közönség érdeklődésének képzeletbeli metszetébe esnek.


„Ó, azok a dudari napok!” Az Institute of Sociology magyarországi falukutatásának emlékezete

Szűcs Norbert
Absztrakt

A recenzió Lencsés Gyula Angolok a Bakonyban című kötetét mutatja be. 1937. szeptember 7-17. között az Institute of Sociology kutatói a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival és további magyar kutatókkal együttműködve falukutatást végeztek Dudaron. Lencsés Gyula Angolok a Bakonyban című kötete ennek az együttműködésnek a történetét dolgozza fel, korábban feltáratlan forrásokat is elemezve. A kötet bemutatja az Institute of Sociology történetét, a kutatás megszervezésének folyamatát, megvalósítását és utóéletét. Elemzi és közli az érintett kutatók levelezését, valamint rekonstruálja a kutatás eredményeit összefoglaló (tervezett) kötetet.