Veritatis Imago 2021/2. szám

Egész szám letöltése egyben

A szegedi gyáripar differenciált ágazati fejlődése a kiegyezést követő évtizedben

Felletár Zsolt
Absztrakt

Az 1860-as évtizedben bekövetkezett politikai konszolidáció, majd a kiegyezés létrejötte indikátorként hatott a gyáripar fejlődésére, a külföldi befektetők magyarországi megjelenésére. Szegeden is hasonló folyamatok indultak be, azonban ez differenciáltan érintette az egyes ágazatokat. Az 1869-es kis válság, az 1873-as tőzsdekrach, majd az évtized végén bekövetkezett árvíz tovább tarkította a szegedi ágazatok, azon belül a gyárak pénzügyi helyzetét.


Adalékok az 1921-ben egyetemi várossá váló Szeged történetéhez a napilapok és a visszaemlékezések tükrében – Erdélyi László Gyula és Márki Sándor hagyatéka alapján

Janzsó Károly
Absztrakt

A tanulmány az 1921. június 26-án Kolozsvárról elindult két professzor (Erdélyi László és Márki Sándor) életútját követi végig 1921. október közepéig – bemutatva az egyetem tanévnyitó ünnepségére készülődő Szegedet is.
A kutatás vizsgálta Erdélyi László Gyula OSB pannonhalmi levelezését, az 1920 után írt és nyomtatásban megjelent munkáit, Márki Sándor Gyulán őrzött naplóját, az országos és a Szegeden megjelent sajtótermékeket és az egyetem ebben az időszakban keletkezett iratait.
A kutatás kitért a város vezetése, az egyetem és a kormány közreműködésére, az egyetem elhelyezésének és a tanévnyitó ünnepség megszervezésének egyes kérdéseire. Többek között a professzorok új otthonaira, az egyetem egységei számára elhelyezésül kijelölt épületek felújítására, építési munkálataira, és a kormányzó szegedi látogatására 1921. október 8-9-én.
A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy Erdélyi László és Márki Sándor professzorok hagyatéka kiegészíti 1921 októberétől Szegedre költözött egyetem történetét.


Főzőfazekak és bográcsok, avagy Nagymágocs-Paptanya késő szarmata kori lassúkorongolt, kavicsos-csillámos kerámiaanyagának elemzése

Walter Dorottya
Absztrakt

A tanulmány témája a Körös–Tisza–Maros közének egyik legjelentősebb késő szarmata korra keltezhető településén, Nagymágocs–Paptanyán feltárt kavicsos-csillámos kerámiaanyag elemzésének a bemutatása. Figyelemre méltó, hogy a telepen közel félezer kavicsos-csillámos kerámiatöredék került elő, ebből a szempontból a falu kiemelkedő fontosságú a dél-alföldi késő szarmata kori lelőhelyek között. A leletanyag legnagyobb részét az egykori főzőfazekak és bográcsok töredékei alkotják, továbbá fedő-, tál- és egy szűrőedény/parázsborító töredéke. A telepen biztosan készítettek kerámiát, ezt igazolta a feltárt fazekasműhely, a hozzátartozó edényégető kemence, az agyagnyerő gödrök és az objektumokban talált kerámiasalakok, agyagcsomók és a csillámos összetételű gneisz darabok. Jelen munkában a kerámiatípus régészeti elemzésén túl ismertetésre kerülnek a nagymágocsi kavicsos-csillámos kerámiaanyag első természettudományos vizsgálatának előzetes eredményei is.


Generations of the Dani shepherd family

Nagy Gábor
Absztrakt

This is a study of the Dani shepherd family of Bogárzó, based on new research concerning herdsmen’s culture and art in the Southern Hungarian Plain. Memories of the family members reach back to the mid-19th century. The ancestors arriving in Csanád County as Romanian migrant shepherds settled in the town of Makó and its economic environment in the mid-19th century, working as shepherds in the pastures of Csanád, as their descendants still do. The study presents family members through five generations from the perspective of ethnography and traditional culture. Data in registers of births and deaths, family photographs, and interviews have been used to reconstruct their lives, social mobility, change and permanence in their economic activity, with special attention to traditional herdsmen’s culture, mainly music and costume. The study presents examples of knowledge transmission in shepherding, as well as of the coexistence of modern and traditional knowledge in our times. The research has been funded by a scholarship of the Hungarian Academy of Arts.


The possibilities of the interpretation of the personal life and the professional career of Ferenc Móra in non-formal learning outside public education

Kovács-Krassói Anikó – Szilágyi Kata
Absztrakt

For the past ten years in the Ferenc Móra Museum, we have been actively changing and reshaping the image of Ferenc Móra, the so-called Móra brand. The Institution has implemented several museum education projects (TÁMOP and EFOP) in the recent past, which have helped to shape the museum visiting habits of the primary and secondary school students and to increase the number of museum visits. The museum pedagogical courses have taken place between the walls of both this reputable Institution and the schools. The courses have happened in a non-formal educational structure, thus beyond the classroom standards of public education, they were the setting for subject and practice oriented, teaching and learning processes. In addition, we also try to assist university students, who are studying in Szeged, with museum internships on different subjects (communication, history, archaeology, ethnography). Besides the objectives of the pedagogical project, we considered it our task to promote a new image of Móra, which can also be considered as a secondary utilization of the project. In our article, we describe the traditional and the new interpretation of the personal life and the professional career of Ferenc Móra, which was achieved by involving different age groups of students in museum pedagogical courses.