Veritatis Imago 2020/4. szám

Egész szám letöltése egyben

„Szeged szebb lesz, mint volt” – Adalékok a Vágó-féle árvízkép keletkezéstörténetéhez

Sólyom Péter
Absztrakt

A közeledő millennium országos ünneplése alkalmából Szeged város tanácsa a város történetében legnagyobb jelentőségű esemény megörökítését tűzte ki célul egy történelmi kép formájában. Amikor 1879. március 17-én I. Ferenc József király a romokban heverő Szeged hullámsírja felett megjelent, azt az örökké emlékezetes nyilatkozatot tette, mely szerint „Szeged szebb lesz, mint volt”. A kor jeles festői közül pályamunkája révén Vágó Pált kérték fel a monumentális kép megfestésére, aki ezáltal a 19. század végi Szeged egyik meghatározó alakjává vált. Bő fél évig volt lakója a városnak. Jelen tanulmány az árvízkép keletkezéstörténetéhez nyújt adalékot levéltári iratok, korabeli újságcikkek révén, ezáltal felidézve az ekkor már megújult, forgatagos, igazán nagyvárosias Szeged képét.


Szeged-Tápé, Szent Mihály templom – A középkori szentély falképeinek restaurálása

Fazekas Gyöngyi
Absztrakt

Az egyházi iratok feljegyzése szerint a szeged-tápéi Szent Mihály templom már 1059 óta Szent Mihály tiszteletére van ajánlva. Némethy főesperes 1754-es jelentésében úgy írja, hogy a tápéi templom 700 éves. A jelenleg látható gótikus szentély két periódusban épülhetett. A kutatásból ismert, hogy a középkori szentélyben két, különböző korból származó falkép található. A helyreállítás során ezeket úgy kellett restaurálni, hogy harmonizáljanak egymással és a környezetükkel.


Restaurálás és digitalizáció. A restaurátorok által végezhető festékréteg-vizsgálatok

Tiszai Rebeka
Absztrakt

A restaurátor tevékenység célja a műtárgy, vagyis a kulturális örökségünk szeletének védelme és a tárgyak anyagában való megőrzése. A festmény a története mellett magában hordozza azokat az információkat, amelyek a korra jellemzőek. A restaurátori vizsgálatok fontossága abban rejlik, hogy ezeket az információkat kutatja. Természettudományos vizsgálati módszerekkel választ kaphatunk a felhasznált festékpigmentek és kötőanyagok, a festéstechnika kérdésére. Ennek a folyamatnak a részét képezik például a műtárgy különböző hullámhosszokon való fényképezése, a keresztmetszet- csiszolatok mikroszkópos vizsgálata, mikrokémiai tesztek és a nagyműszeres vizsgálatok elvégzése. A vizsgálatokhoz használt eszközök, eljárások konkrét példákkal való szemléltetése mellett tanulmányomban kitérek a digitális rekonstruálás problémakörére is. A műtárgy útja a restaurátor műhelyből a bemutatóterekben való elhelyezéséig vezet, ez a bemutatás digitális úton is történhet.


Ki volt a város csöndes, „nem sokba kerülő cselédje”? Így lett Szegedből optimista város

Bakos András
Absztrakt

A kubista szobrász levelet ír Párizsból a szülővárosának arról, hogy az éhhalál környékezi, Szeged pedig ösztöndíjat küld neki – ilyen világra nyit ablakot A szegediség változásai című könyv, amelyben többek közt történészek, szociológusok írnak Szegedről, mint lakóhelyről és közösségről. Kiderül a kötetből, miben hasonlított a szegedi vár a párizsi Bastille-ra, milyen volt az a kor, amelyben hatalomhű és néppárti katolikus papok is szolgáltak Szegeden, továbbá mi a közös az 1728-as boszorkánypörben és a mai összeesküvés-elméletekben. Hegedűs Anita – Medgyesi Konstantin (szerk.) (2020): A szegediség változásai. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.