Egy elfeledett magyar „kubista”. Bánszky Sándor (1888-1918) szegedi szobrász

Nátyi Róbert

Absztrakt

A tanulmány a pályáján ígéretesen induló Bánszky Sándor (1888-1918) szegedi szobrászművész tragikusan korai halálával megszakadó művészi fejlődéséről, plasztikai munkásságáról értekezik. A világhírű kubista szobrásszal, Csáky Józseffel barátságot ápoló Bánszky 1913-ban érkezett Párizsba, hogy bekapcsolódjon a modern művészet fővárosának pezsgő szellemiségű, munkára serkentő vérkeringésébe. Az alkotó halála után, az első világháborút követő időszak viszontagságainak következtében életműve szinte teljesen szétszóródott. Több mint negyven szerencsésen megmenekült kisplasztikája, plakettje és gipszvázlata a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került, így jelenlegi ismereteink szerint a szegedi múzeum a legnagyobb műtárgy együttessel rendelkezik a szobrásztól. A XX. század elején Párizsban élő és alkotó magyar művész kolónia modernista, kubista törekvéseket követő tagjainak munkásságára fokozódó szakmai figyelem irányul. Bánszky torzóban maradt életműve fontos tanulságokkal szolgálhat a XX. század eleji modern hazai törekvések megértésében, illetve ismereteink árnyaltabbá tételében.

Kulcsszavak

Bánszky Sándor, Párizs, Szeged, Csáky József, kubizmus, Sándor Bánszky, Paris, Szeged, József Csáky, Cubism